Parkerdő
Különleges fafajai között megtalálhatjuk többek között a megye legnagyobb vasfáját, vörös levelű bükköt vagy a mocsári tölgyeket és a hatalmas kocsányos tölgy egyedeket. A régi sétány és a kastély tó rekonstruálása mellett, a romos kastély környékének megtisztításával, tűzrakó helyek, padok kihelyezésével, továbbá az erdő bejáratánál egy hangulatos, erdei büfé létesítésével biztosítjuk a kirándulók, túrázók kényelmét.

Mókus Csárda
A Pósteleki erdő szélén lévő Mókus Csárda, gyönyörű ősfás környezetében, elegáns, minden részletében finoman kidolgozott kialakítással várja kedves vendégeit. A csárda a Pósteleki Szabadidőpark része, mely a parkerdőben található hajdani Wenckheim kastélyrom közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Ez a történelmi légkör visszatükröződik a Csárda belső berendezésében és hangulatában is. A Csárda teljes befogadó képessége 230 fő. A külső, homlokzat előtti terasz 60, a nagyterem 80, míg a nagyteremmel összenyitható belső terasz 90 fő befogadását teszi lehetővé. A konyha hagyományos házias ízekkel, a viharsarki tájegységre jellemző, tájjellegű ételekkel várja vendégeit.

Játékpark
A játékpark teljes kikapcsolódást nyújt a kicsiknek és felnőtteknek is egyaránt. Található több állásos kötélpálya, légvár, trambulin, homokozó, körhinta, óriás- sakk és malom, azaz minden, amivel egy gyermek le tudja kötni magát.

Vadaspark
A mini vadaspark és kisállat simogató elsősorban a gyerekeket várja. A folyamatosan bővülő állatcsalád (őz, szarvas, kecske, birka, szamár) egész évben várja a látogatókat.

Túrák
Lehetőség van 3 különböző túraútvonal megtételére az erdőben, melyek táblán található térképek segítségével könnyen bejárhatóak gyalog, kerékpárral vagy egy hangulatosabb lovas hintóval is. Helyi idegenvezető külön kérésre, múlttól a jelenig egy igazán figyelemlekötő bemutatást tart a parkerdőről.

Az átlag 45-50 produkciót felvonultató összművészeti programsorozat kitüntetett előadásai minden évben a 4-5 saját bemutató. Ezek között az elmúlt években, a legrégibb, hatvanas-nyolcvanas évekbeli hagyományainkhoz visszatérve, több kortárs magyar szerző műve, s azok között több ősbemutató is megtalálható.

Az összművészeti fesztivál keretein belül megrendezésre a Shakespeare Fesztivál július elején. Célja, hogy legyen Magyarországon egy olyan rangos, nemzetközi fesztivál, ahol a hazai és külföldi legjelentősebb Shakespeare-előadások közül látható néhány.

Az elmúlt évek új kezdeményezése, hogy a fesztivál során két-háromnapos 5-6 előadásból álló programsorozattal egy-egy nemzeti klasszikusunknak életművére is ráirányítják a figyelmet. Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda után 2022-ben Tamási Áron következett.

Augusztus első hetében pedig Erdélyi Hét címmel egy olyan színházi fesztivált szerveznek immár negyedik éve, melynek keretében minden nap más-más erdélyi magyar színház jobbnál jobb előadását láthatja a közönség.

Nem titkolt cél a magyar színházi kultúra gazdagságát, sokszínűségét, különböző értékeit megmutatni a gyulaiaknak, az idelátogató üdülővendégeknek, a kulturális turizmus híveinek.

Az utóbbi két évtizedben a Gyulai Várszínház tevékenysége nem korlátozódik a nyári közel két hónapra csupán: októbertől áprilisig tartó őszi-téli-tavaszi évadában a fenti törekvéseket kamaratermi körülmények között képviseli. Így biztosítanak Gyula és tágabb vonzáskörzete (a délkeleti országrész) közönségének, a városba látogató üdülővendégeknek télen-nyáron tartalmas és felemelő szórakozási lehetőségeket.

A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.

Az épületben három alkalommal járt uralkodó; 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), 1857-ben Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban ugyan ő egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.

1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le oldalfegyverüket, s indultak el utolsó útjukra az aradi vesztőhely felé.

Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színdarabot mutattak be. Himnuszunk zeneszerzőjének nagyapja kulturális udvarmesterként élt a falai között – s maga Erkel Ferenc is gyakran megfordult itt. Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt.

A több mint 600 éves erődítmény a középkori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavára, ami a helyben rendelkezésre álló agyag adta téglákból épült. A 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt. A vár 1566-ban került török kézre; a magyar hadtörténetben példátlanul hosszú ideig, 62 napon át tartotta a hatalmas török sereggel szemben mindössze 2000 várvédő.

A vár ma már azt mutatja meg, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. Az ostrom és a 16. századi vár szerkezetének felidézésében pedig interaktív, digitális eszközök vannak a segítségedre.

Kondítsd meg a vár kápolnájának harangját az 1566-os ostrom hőseinek emlékére!

A törökök kiűzése után a leghosszabban működő gyulai gőzfürdőt Popp Alajos építette 1887-ben, itt már 12 kád és egy artézi kútról táplált közös medence is várta a nemek szerint elkülönített fürdőzőket. Szabadtéri fürdőből több is működött a városban már a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet.

Két gyulai építőmester kezdeményezésére a mai Várfürdővel szomszédos csatornaszakaszon 1930. július 31-től kapott működési engedélyt a Partfürdő, mely az Élővíz-csatornából szádfallal lekerített 60 x 12 méteres partszakasz volt. Akkoriban a város más helyein kifejezetten tiltották a fürdőzést. A világválság és a háború viszontagságai a Partfürdőt sem kímélték, ezért a ’40-es években már szóban forgott egy mélyfúrású kút ötlete. Olyannyira, hogy 1942-ben a kastélykertben létrehozandó üdülőtelep és gyógyfürdő céljára az Almásy-család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, amelynek a grófi család még kölcsönt is folyósított a fúrási munkák elkezdéséhez. Az 1943-ban megkezdett és a korabeli dokumentumok szerint végül szakszerűtlenül végzett kivitelezés, valamint a történelem további viharai (államosítás, megyeszékhely áthelyezése Gyuláról) többször megakasztották a kútfúrást. Ebből a megtört lendületű kútból csordogáló 29 fokos vízből 1951-re mégis megtöltötték és átadták az „Abaházi bácsi bütyökáztatója” mellé épített 33 1/3 méteres úszó- és műugró medencét.

De a gyulaiak – kitartó emberek lévén – nem adták fel a gyógyfürdő köré szőtt terveiket. 1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről, egy évvel később ünnepélyes keretek között megkezdődött a mélyfúrás a Lovarda szomszédságában. A gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a várakozással telt, érdeklődő tömegek. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz képezi ma is – a kapuit 1959. május elsején megnyitó – Gyulai Várfürdő alapját. A névadást pedig az akkori pályázatot megnyerő gyulai tanulóknak köszönhetjük. Az első termálmedencét pedig az egykori Partfürdő medencéjének átépítésével üzemelték be, immár a híres, sárgás barna gyulai termálvízzel feltöltve.

Már az első fürdőszezon nyilvánvalóvá tette, hogy mihamarabb új medencékre és öltözőkre van szükség. 1960-ban már újabb kutat, egy sekélyebb strandmedencét is átadtak, így nem meglepő, hogy már a második évében 250 ezer látogatója volt a fürdőnek. 1961 nyarára elkészült három új gyermekmedence és két ülőpados gyógymedence is. 1963-ban hozzákezdtek az 1833-ban épült grófi Lovarda átalakításához, ezzel kezdetét vette a fürdő fejlesztésének második szakasza.

1965-re elkészült a Lovarda és a téli fürdő, s még ugyanebben az évben az akkori Egészségügyi Minisztérium üdülőhellyé nyilvánította Gyula belterületének körülhatárolt részét. Ez az év igen fontos mérföldkő volt a Várfürdő életében, hiszen gyógykezelési célokat is szolgáltak az addig csak tisztasági fürdőként használt kádak és medencék is. Az 1967-ben készített ötéves tervben már egy 50 méteres uszoda, egy pezsgőfürdő medence és egy hullámmedence építéséről volt szó. A terveket csak erősítette, hogy az I. kút termálvizét 1968-ban gyógyvízzé, ’71-ben pedig a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították.

A ’70-es évek elhozták a Várfürdő aranykorát, 1970-ben már 550 ezer látogatóval büszkélkedhetett, és ekkor indult igazi hódító útjára a gyulai úszósport is. 1972-ben beüzemelték az V. számú termálkutat is, és átadták az 50 méteres uszodát, és Gyula volt az ország első városa, ahol bevezették a minden gyermek számára kötelező úszásoktatást.

1981-ben készült el a csúszdás medence és az ikonikussá vált árnyékoló faszerkezet a I. gyógymedence fölé, majd 1984-ben a ma kupolás wellnessként ismert fedett fürdőt is birtokba vehették a vendégek. Ünnepélyes eseményként 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította a Népjóléti Minisztérium a fürdő környékét, amit egyértelműen a gyógyvíz alapozott meg. A nyolcvanas években több műszaki korszerűsítés is történt, új vendéglátó és kereskedelmi egységekkel is bővült a fürdő, zajlott a parkrendezés és a közlekedési útvonalak modernizálása is.

A ’90-es évek politikai viharai a Várfürdőt is meg-megérintették, jelentős fejlődést ez az évtized nem hozott. 1999-ben egy több lépésből álló fejlesztési ütemterv készült, az új évezred ennek megvalósításáról szólt. A Széchenyi I. projekt keretében sor került gyógymedencék felújítására, a fűtésrendszer modernizálására. 2002-ben már a mai helyén és nagyrészt a jelenleg is működő eszközparkkal kezdte meg működését a gyógyászat. Ekkor alakították át a kupolás fedett fürdőt forgatott vizű wellness fürdővé, és szintén ez az év hozta el a legkisebbeknek a gyermek víziparadicsomot, a csúszdás medence kamikaze és óriás csúszdát kapott.

2004-05-ben a Széchenyi II. projekt célja már a Lovarda teljes rekonstrukciója és a Polip medence megépítése volt. Átalakították az uszodát, és új pénztárak épültek a Fahídon és a Kőhídon is. Az évtized vége szintén a fejlesztésről szólt, a Castello Szaunapark európai színvonalú kültéri szaunaházakkal, beltéri szaunákkal, gőzkabinnal és pihenőterekkel és szaunakerttel nyitott meg 2009 decemberében.

A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásáként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival és környezettudatos műszaki megoldásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.